Design in e GOV
2022-24
Design tanácsadás, Design kutatás, Edukáció
Magyarország közigazgatásának a digitalizációján dolgozni igazán nagy kihívás, különösen akkor ha az ember előtte csak a piacon dolgozott és érdekli, miként lehetne javítani az állami szolgáltatásokon, és így hogyan lehetne csökkenteni az emberek problémáit az állami ügyintézések során.
2022 elején kerültem a magyar közigazgatásba, ahol aztán 2 évet töltöttem el. Az itt szerzett tapasztalataimról és tevékenységemről szeretnék egy kis betekintést adni.
Irány a DKF Kft azaz a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. Product designeri mindsettel érkeztem egy olyan új szervezetbe, ahol változtatni szeretnének az állami fejlesztések minőségén.👍 Jogászok, tanácsadók, IT szakemberek terepe ahol a design mind hard skill nehezen jut szóhoz. Bővebb bevonódáshoz szükséges volt megérteni hogy jelenleg miként zajlik egy ilyen fejlesztési folyamat a közigazgatásban; kik lehetnek segítségül, milyen korlátokkal nézünk szemben, úgyhogy indult is a Discovery ami lényegében a következő 2 évben folyamatosan kitartott, de ne rohanjunk ennyire előre.
I. Helyzetmegismerés design kutatás(ok)
Asis feltérképezés
• Projectmegvalósítási folyamat feltérképezése
• Belső kompetenciák megismerése
• Konzorciumi lehetőségek letapogatása
• Általános állami informatikai fejlesztési folyamat feltérképezése
• DIMOP / RRF finanszírozási folyamat
Korai tapasztalásnak számít, hogy a jogszerűségre milyen nagy figyelmet fordít mindenki. Ennek egyik oka, hogy a fejlesztési ötletek fentről érkeznek, ahol a megrendelő és a kedvezményezett nem mindig ugyanaz. A másik fontos pillér pedig a finanszírozási folyamatban rejlik (legyen szó EU-s vagy hazai budge-ről) nagyon hamar tűpontosan definiálni kell a funkciókat és a működést, így ez nem támogatja azokat a csapatokat aki folyamatosan kutatnak, terveznek és szállítanak, de sajnos már az agilitás is korlátokba ütközik. Bővebben a témáról Boros Norbert kollégám bejegyzése itt érhető el:
A digitális szolgáltatások finanszírozásának kihívásai az állami szektorbanMégis akkor más országokban hogyan oldják ezt meg?
• Digitális transzformációk vizsgálata
• Nemzeti adathasznosítások megértése
• Desi és EDGI index megismerése
• GDS és a DST-k vizsgálata
Külföldi kitekintéseink során több állam transzformációját megvizsgáltuk, megtapasztaltuk hogy több ország rendelkezik DST azaz Digital Service Team-ekkel akik a kormányzati szolgáltatások tervezési munkáját segítik. Bár elmondható hogy a skandináv országok a kapcsolódó felmérésekben rendszerint elől teljesítenek, számunkra a nagy méretű legacy és az állammal való viszonyunk miatt az angolt modell (GDS) tűnik követendő példának. A stratégiájuk alapja a design szakmai központosítás, lényegében a GDS-t egy megkerülhetetlen szereplő az angol közigazgatási szolgáltatások tervezésben. Azt gondoltuk itthon is erre lehet szükség.
II. Probléma definiálása
A kutatások mellet a folyamatban lévő projektekbe sikerült beillesztenünk projektvíziós workshopokat, melyek további hasznos felismeréseket hoztak el, így a problémák sokasága kezdett körvonalazódni;
• Sok pénzért sok funkcionalitás jellemzi a fejlesztéseket, melyek nagy scopja megnöveli a projekt sikertelenségének esélyét
• Beszélnek a felhasználókról, de senki sem beszél velük
• Hatalmas a technológiai legacy és legtöbbször hiányolják a hatástanulmányt
• A víziók között gyakran szerepel az adat, amivel kapcsolatban visszatérő elvárásokat fogalmaznak meg, például az átjárhatóságot, és a döntéstámogatást
• A fejlesztési víziók szintjén sajnos gyakran a közhelyek szintjén mozogna (például innovatív, jövőbe mutató, digitális, időtálló)
Plusz kiegészítés hogy hiányoznak a szolgáltatástervezői kompetenciák. Különösképpen service design de említhetjük a kutatót a UX-est vagy a UI szakmát is. Ennek a helyzetnek a javítása céljául csapatunk elkezdte terjeszteni hogy az “állam a legnagyobb és legrégebbi szolgáltató” és ezeket a szolgáltatásokat meg kell tervezni, hasonlóan mint a piacon. 💡 Összefoglaló tanulmányunk a témáról itt olvasható: Hogyan lehetnek jobb állami szolgáltatásaink?
III. Megoldási javaslat
Miként közelítik meg a service teamek az állampolgári szolgáltatásokat? Hogyan lehet mégis a projektek kötöttségébe beemelni az állampolgári valóságot?
A DST-k jelentős hányada life eventek (életesemények) mentén fűzi fel az állampolgári journeyt és mivel számunkra is emberközpontúnak tűnt (rossz példaként gondoljunk itt bele a jelenleg is éles mo.hu navigációjára) mi is emellett tettük le a voksunkat. Azóta több értelmezése napvilágot látott az életeseményeknek és kormányzati kommunikációs szinten is megjelenik, de az eredeti gondolatokat ezen a linken lehet olvasni.
"Magyarországon át kell helyeznünk a hangsúlyt a technológiai modernizációról az állampolgári elvárásoknak való megfelelésre."
IV. Közvetve elért eredmények
• Szponzorunk, aki a témát magasabb szinten tudta képviselni, új pozíciót kapott.
• A DMÜ létrejöttével az e-közigazgatási szereplők konszolidációjának hatására az Idomsoft vált az egyik legfontosabb digitális megvalósító szervvé.
• Az Idomsoftban a designerek száma exponenciálisan megnőtt (csapatunk is csatlakozott)
• Minden g2c fejlesztésnél szóba kerül az életesemény logika
• Létrejött a Digitális Szolgáltató Központ, ahol a kiemelt fejlesztések mentén igyekeznek service designeri kompetenciát biztosítani
A valós helyzet az itt leírtaktól sokkal bonyolultabb és olyan jelentős problémákra nem tért ki, mint pl a kulturális különbségek, a tényleges user centricity hiánya, és az as-is pontos értése, mégis igyekeztem a dolgokat pozitív oldalról bemutatni. A rendszer szintű változás elérése mindig nehéz. Remélem 🤞 valamennyit hozzájárultam a közigazgatás felhasználó-központú irányba való fejlődéséhez!
WHAT I DO
Digital Product design
Concept & Strategy
UX design
User Interface design
Visual identity